Az interaktív taneszköztár

A multimédia fogalma

A multimédia latin eredetű szó; szóösszetételekben a multi- előtag azt jelenti: sok – a médium (melynek többes száma a média) pedig 'valami között', a közbülső helyen található jelentéssel bír. Ma leginkább közvetítő elem vagy információközvetítő közeg értelemben használják.

A multimédiát gyakran úgy definiálják, mint „képek, hangok, szövegek együttesét”. Ha ez igaz lenne, akkor a tévéadás is multimédia lenne, hiszen abban mind a három összetevő szerepel. Ugyanakkor láttunk már olyan CD-ROM-ot is, amelyet multimédia CD-ként reklámoztak, a szöveg mellett azonban csak állóképek voltak rajta, de „nem szólalt meg”. Akkor most ez multimédia, vagy sem?

A fenti megfogalmazásból egy nagyon fontos elem: a számítógép hiányzik – nemcsak azért, mert enélkül az eszköz nélkül le sem lehet játszani a programot, hanem azért is, mert a számítógép biztosítja az interaktivitást, amely a multimédiának legalább olyan fontos összetevője, mint a kép- és hanganyag. Az interaktivitás lényege: a multimédia műben a továbblépés irányát az olvasó választja meg; a lekérdezés menetét az olvasó irányítja, aki a program fejlesztői által előre kiépített kapcsolatok mentén szabadon barangolhat. A felhasználó számára a multimédia az információt mozgóképek, szöveg és hang formájában, interaktív kezelőfelületek segítségével jeleníti meg.

A multimédiához szükséges feltételek eszköz-oldala a számítógép és az interaktív felületek, amelyeken a felhasználó a géppel kommunikálni tud. A tartalmi oldal pedig: azok a számítógéppel olvasható állományok, amelyekből a multimédia- alkalmazás felépül.

Térjünk vissza a szó etimológiai jelentéséhez: több – de minimum kettő – médium együttese kell a multimédiához. Egy CD-ROM-ra rögzített videofilm azonban – hiába van rajta két médium: mozgókép és hang, és hiába van számítógépes hordozón – nem multimédia. A multimédia alkalmazásban ugyanis legalább két, egymástól független médiumnak: egy időfüggőnek és egy időfüggetlennek kell lennie.

Minden médiumnak van egy tér- és egy időbeli dimenziója. A papír vagy a képernyő síkban helyezkedik el, tehát két dimenziót foglal el a térben, de például a holográfia háromdimenziós. Ehhez a térbeli helyzethez járul még az időhöz való viszony, amelynek a kommunikációs műfajokban – köztük a multimédiában – kitűntetett szerepe van. Az idővel kapcsolatosan két alapvető aspektus áll fenn: egy jelenség lehet

• időfüggő vagy

• időfüggetlen.

Az időtől függő – tehát az időben végbemenő, vagyis folyamatos – médiumok sajátossága, hogy az idő múlásával változnak. Percről percre más és más képsort látunk egy mozgófilmen, illetve újabb és újabb hangsort hallunk egy hangfelvételen; ezek a médiumok tehát időfüggők. Egy ábra vagy egy szöveg viszont nem változik attól, hogy néhány másodperccel vagy akár több száz évvel később nézzük is meg; vagyis a szöveg és az állókép időfüggetlen.

Az interaktív multimédiával szembeni további fontos követelmény, hogy az egyes elemek bizonyos jelentésbeli összefüggéseik, relációik mentén össze legyenek kapcsolva úgy, hogy a felhasználó e relációk mentén tudjon a műben lépegetni, „navigálni”. Ezt, a relációkat összekötő, nemlineáris összefüggésrendszert nevezzük hipertextnek, illetve bizonyos esetekben hipermédiának – ahogy ezt az előző fejezetben kifejtettük.

A fentiek alapján tehát a multimédia összetevői:

• számítógép,

• interaktív kezelőfelületek,

• két, egymástól független médium, amely közül az egyik időfüggetlen (pl. szöveg vagy ábra), a másik folyamatos, időfüggő (pl. mozgókép vagy hang),

• a fogalmak közötti nem lineáris kapcsolatok (hipertext) rendszere.

Mindezek figyelembevételével kimondhatjuk, hogy a multimédia elsősorban minőségi, mintsem mennyiségi tényező. A multimédia egyetlen számítógépen is megvalósítható, de a multimédia alkalmazások egyre gyakrabban hálózatba kapcsolt gépeken futnak.

A számítógépet és a mikrofilmezést kapcsolja össze a CIM (Computer Input Microfilm) technika is, amelynek során a papíron lévő szöveget optikai karakterfelismerő rendszerrel (OCR) beolvassák, majd digitalizálják. Az így létrejövő mikrofakszimile, vagyis a digitalizált és erősen lekicsinyített képeket a telekommunikációs hálózatokon keresztül lehet továbbítani, majd a COM technikával kiíratni és használni.

Hangdokumentumok

Az auditív vagy fonetikai dokumentumok közé számos hangdokumentum tartozik. Valamennyire jellemző, hogy csak a lejátszásukra alkalmas eszközzel szólaltathatók meg; tehát ebből a szempontból a másodlagos hordozón rögzített dokumentumok közé tartoznak. Az előállítási technika szerint különböző csoportokba sorolhatjuk őket:

• elektromechanikus úton állították elő a régebbi hanglemezeket (a bakelitlemezeket);

• elektromágneses módszerrel rögzítik az információt a hangszalagokra (magnószalagokra) és a videoszalagokra;

• lézeres eljárással viszik föl a digitalizált hangot a kompakt lemezekre (CD-re és esetenként a hangfelvételeket is tartalmazó CD-ROM-okra).

 

A periodikusan megjelenő adat- és címtárakat mind gyakrabban digitális hordozón, például CD-ROM-on teszik közzé. E nagykapacitású hordozó egyik előnye, hogy általa nemcsak a tárgyidőszak változásai, hanem a korábban feldolgozott adatok összesítve, kumulálva is kereshetővé válnak

 

 

A digitális könyvtár gyűjteményébe tartozik a könyvtári anyagok sokféle gyűjteménye digitális formában (újonnan közölt dokumentumok, amelyek lehetnek nyomtatott művek származékai vagy eredeti elektronikus kiadványok; folyóiratok, monográfiák, referenciaművek, kép-, hang- és mozgókép- anyagok; mindenféle digitális formátum a bitmap képektől az SGML-kódolású szövegeken át a speciális formában kódolt kép- és hanganyagig).

A mi használatunkban az elektronikus könyvtár a számítógépek könyvtári alkalmazásának összességét jelenti; a virtuális könyvtár pedig azoknak az azonosítóknak rendezett gyűjteménye, amelyek másutt tárolt, és hálózaton elérhető dokumentumokat jelölnek.

 

 

FOGALOMTÁR

multimédia - jellemzően képet, animációt és hangot használó szoftver vagy információforrás (eredeti jelentése elsősorban nem a számítógépes alkalmazásokra utalt, de ma már inkább a "hipermédia" szó értelmében, ill. helyett használják)

CD-ROM =Compact Disc Read Only Memory;  csak olvasható optikai lemez, melyet elsősorban nagy adatbázisok terjesztésére használnak, kapacitása kb. 250 ezer nyomtatott oldalnak felel meg. Az ilyen lemezek használatához CD-ROM meghajtóra van szükség. A CD-ROM-ok csak olvashatóak, az információ mentését nem teszik lehetővé a felhasználók számára.

DVD= Digital Versatile Disk. Az optikai lemezes tárolási technikák egyik fajtája. Méretét tekintve hasonlít a CD-ROM-lemezre, de több adatot képes tárolni. A DVD-lemezeket általában teljes hosszúságú mozifilmek és egyéb nagy tárolóterületet igénylő multimédiás tartalom tárolására használják. A DVD-lemezek lejátszásához DVD-meghajtó vagy asztali DVD-lejátszó szükséges.

E-könyv (elektronikus könyv)
Hordozható, egy vagy több tartalomforrásból feltölthető, síkkijelzős számítógép.
Régen kigondolt alkalmazás, de népszerűsödése sokáig több okból vegetált:
egyrészt az elektronika költségei magasak (síkkijelzős hordozható számítógép), másrészt, és ez az előbbinél fontosabb, kezdetleges az e-könyvek ergonómiája. Az eddig megjelent termékek többnyire a PDF formátumban olvashatók, melynek előnye, hogy az olvasó belejegyzetelhet a szövegbe, kiemelheti, aláhúzhatja annak részeit, stb. amit, ha azok egyszerű web-típusú html-oldalak lennének nem tehetne meg.
Jelentős alkalmazások ott várhatók, ahol a hagyományos könyv nem tud versenyezni, mint pl. zenélő kottafüzetek, interaktív taneszközök, stb. esetében.

e-book – lásd elektronikus könyv; valamilyen számítógépes formában (szöveg-file, hipermédia rendszer stb.), vagy nyomtatva is megjelent mű, vagy kizárólag számítógépen olvasható könyv

e-journal - számítógépes formában szerkesztett és (általában a hálózaton) terjesztett folyóirat, újság, hírlevél

e-mail - elektronikus posta, számítógépen írt leveket továbbító hálózati szolgáltatás

Hangoskönyv – előadóművész által felolvasott szépirodalmi mű CD-n. Kimondottan hallgatásra – szépirodalmi szöveg befogadására készült.

Virtuális emlékszoba – weboldal egy konkrét személyre vonatkoztatva. (Lásd Sík Sándor virtuális emlékszobáját)

Elektronikus könyvtár a számítógépek könyvtári alkalmazásának összessége.

Virtuális könyvtár azoknak az azonosítóknak rendezett gyűjteménye, amelyek másutt tárolt, és hálózaton elérhető dokumentumokat jelölnek.

Digitális könyvtár gyűjteményébe tartozik a könyvtári anyagok sokféle gyűjteménye digitális formában.