Nyelvújítás I.

A nyelv állandóan változik. Ezt a változást az adott kor társadalma, történelme befolyásolja, meghatározza. Ahhoz, hogy a nyelv egészségesen fejlődjön, szükség van a nyelv ápolására, a nyelv művelésére.

A nyelvművelés főbb állomásai:

1.    A kódexírók szógyarapító tevékenysége, a humanisták törekvései

·      Sylvester János: a nyelvészet szaknyelvét kialakította, első magyar nyelvtan

·      Dévai Bíró Mátyás: Ortographia ungarica (Magyar helyesírás)

2.    Elindul a tudatos nyelvművelés

·      Szenczi Molnár Albert: magyar nyelvtan, a külföldieknek teszi érthetővé a magyar nyelvet

·      Geleji Katona István: Magyar Grammatikatska – helyesírási, nyelvhasználati tanácsok

3.    NYELVÚJÍTÁS

4.    Az Akadémia hatása a nyelvművelésre.

·      1832: A magyar helyesírás és szóragasztás szabályai

·      1872: Magyar Nyelvőr

5.    Nyelvművelés a 20. században – elsősorban az idegen hatások ellen harcoltak.

 

A   NYELVÚJÍTÁS

A nyelvújítás nem más, mint avatott nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe. Efféle nyelvújítás Nyugat-Európában már korábban lezajlott (Kazinczy a német mintát követte).

Célja:

A magyar nyelvet a kor követelményeihez igazítsák. Nyelvünket meg kellett tisztítani az idegen hatásoktól, szókincsünket gazdagítani kellett.

Országos vita bontakozott ki az alábbi témákban:

¨   Milyen legyen a nyelvjárások és az irodalmi nyelv viszonya

¨   Melyik nyelvjárásnak legyen szerepe az irodalmi nyelv gazdagításában

¨   A korabeli élőbeszéd vagy a régi irodalom nyelve legyen-e a nyelvi eszmény

¨   Az íróknak, a nyelvészeknek vagy az egész nemzetnek van-e joga dönteni a nyelv vitás kérdéseiben

¨   A nyelv fejlesztése érdekében fordításokra van-e szükség elsősorban vagy eredeti magyar alkotásokra

¨   A helyesírásnak mi legyen az alapja

à  kiejtés – leíró szemlélet – ypszilonista: VERSEGHY FERENC: ’láttya’, ’kertye’

à  szóelemzés – történeti szemlélet – jottista: RÉVAI MIKLÓS: látja, kertje

Mozgalma

1.    Bessenyei György: Magyarság (1778)
A tudományoknak és az irodalomnak anyanyelven kell megszólalniuk: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

2.    Neológusok az újítás képviselői. Alapelvük: tudatosan be kell avatkozni a nyelv életébe.

·      Szépírók: Dugonics András, Baróti Szabó Dávid, Csokonai, Kazinczy, Szemere Pál, Kölcsey

·      Szakírók:

à Növénytan: Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály

à Nyelvészet: Révai Miklós

à Orvostudomány: Bugát Pál

3.    Ortológusok a régi állapotok féltői
Debreceni Grammatika (1795) – alapelve: a magyar nyelv fejlődésének alapja állapotának változatlanul hagyása

4.    KAZINCZY FERENC a neológusok vezére. A Tövisek és virágok (1811) epigrammagyűjtemény közreadásával lendült támadásba az ortológia ellen.

5.    Az ortológusok válasza: Mondolat (1813), amelyben nevetségessé tették a nyelvújítók túlzásait. A gúnyirat elejére Kazinczy megkoszorúzott torzképét tették, amint szamárháton lovagol a Parnasszus felé, őt magát Zafyr Czenczinek nevezte. Számos sikertelenül megújított szót gyűjtöttek össze.

6.    Felelet a Mondolatra (1815) Szemere Pál, Kölcsey Ferenc
Stílusparódia a parlagias, terjengős előadásmód és a Debreceni Grammatika ellen

7.    Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél : „jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszer’smint.”

Módszerei

A gyakorlatban a nyelvújítás főként a szókincs hiányosságait óhajtotta kiküszöbölni.

¨   Nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé: betyár, burgonya, hullám, idom, kamat, bútor

¨   Régi szavakat elevenítettek fel: aggastyán (Ágoston), fegyelem, Béla, Gyula, Zoltán, Géza

¨   Idegen szavakat alakítottak át: latin balanea à bálna, német Leipzig à Lipcse

¨   Új szavakat alkottak:

à  Szóképzés

·-ng: borong,

·-lag/-leg: érzeleg

·-ít: lazít

·-kozik/-közik/-kezik: építkezik

·-z: tanulmányoz

·-alom/-elem: történelem

·-mány/-mény: állítmány

·-at/-et: körzet

·-ákony/-ékeny: folyékony

·-g: adag

·-ály/-ély: szenvedély

·_ány/-ény: példány

·-zat/-zet: alapzat

à  Szóvégek megelevenedése:

·-c, -nc: kegyenc, újonc

·-da/-de: cukrászda. Szálloda

à  Szóelvonás: kapál à kapa, árnyék à árny, tanít à tan, vizsgál à vizsga

à  Szócsonkítással: címer à cím, zömök à zöm, gyárt à gyár

à  Szóösszetétellel: búskomor, folyóirat, szemüveg

à  Szóösszerántással: híg+anyag=higany, levegő+ég=lég, könnyű+elméjű=könnyelmű

¨   Tükörfordítással: materia à anyag, kellner à pincér