Interetnikus kapcsolatok XXVI.

(A nyelvi kapcsolatok terminológiája a magyar - német - szlovák kontextusban)

Összeállította: Tóth Sándor János

A szókölcsönzés a történeti nyelvészet intenzíven művelt területe, történeti szempontból írott források alapján, statikus módon vizsgálják a nyelvi érintkezés módjait és eredményét. A mai modern személetű kontaktológia (kontaktová lingvistika, Kontaktlinguistik) a beszélt nyelvi adatokból és a nyelvhasználók kétnyelvűségéből indul ki, a nyelvi változásokat a beszélőkben végbemenő folyamatokból eredezteti. Terminológiája ezért eltér a történeti szemléletű szókölcsönzésétől.

A nyelvenként különböző szakszókincs-rendszerek eltérő fogalmakat használhatnak a nyelvi kölcsönhatások vizsgálatakor. A kontaktológiai szakirodalom értelmezésekor gyakran találkozhatunk egymást átfedő fogalmakkal, melyek látszólag világos jelentésűek, ám a nyelvészeti munkák időbeli, térbeli és felfogásbeli különbségei szerint változó terminusrendszerrel szembesülünk. Sokszor előfordul, hogy egy terminust tágabb vagy szűkebb értelemben máshogy használunk. Jelen dolgozatban a magyar, a német és a szlovák nyelvterületen megjelent kontaktológiai szakirodalom fogalomhasználati rendszerével foglalkozunk. A kontaktológiai fogalomrendszer áttekintése lehetőséget ad a magyar – szlovák - német nyelvi kapcsolatok néhány kérdésének tárgyalására is.

„A jelenlegi kutatási szinten szükség van a több szempont szerinti megközelítésre.” (HORECKÝ 49.) A nyelvi kapcsolatok kutatása a történeti- és leíró nyelvészeten kívül pragmatikai és szociolingvisztikai szempontból is megközelíthető.

Szükséges tisztázni a szókölcsönzés különböző vállfajaira vonatkozó terminusok egymáshoz fűződő viszonyát már egy nyelven belül is, de különböző nyelvű szakirodalom esetén még inkább szükséges az összehasonlítás. Az interferencia és a kölcsönzés, a folyamatok és eredményük megnevezésével rendszerző jelleggel tekintjük át terminológiai kérdéseket. Előbb a nyelvi kontaktus egészét, majd annak különböző formáit írjuk le. Ez után következik a kontaktusjelenségek különböző fajtáira és a kölcsönzés folyamatára vonatkozó terminusok tárgyalása. Az érintett fogalomkör táblázatos összefoglalása után a kölcsönzés eredményének vállfajait ismertetjük példákkal. A példákat a szlovákiaia magyar nyelvhasználat és kétnyelvűség speciális nyelvi szituációiból ill. a német – szlovák – magyar közép – európai nyelvi areál gazdag kölcsönszóanyagából merítettük. Végül bőséges irodalomjegyzék következik, mely tartalmazza a kontaktológiát általánosan megközelítő szakirodalmat és a konkrét német-szlovák, német-szláv, magyar-német és magyar-szlovák nyelvi kapcsolatokról szóló műveket, valamint érinti a kétnyelvűséggel és areális nyelvészettel foglalkozó munkákat is.

1. Nyelvi kontaktus / jazykový kontakt / Sprachkontakt

A nyelvek érintkezése (interlingválna kontaktová situácia, interlinguale Kontaktsituation) jelenti azt a helyzetet, ahol a kontaktusjelenségek (kontaktové javy, Sprachkontakt-Erscheinungen) lejátszódnak. Földes Csaba (1999) a Sprachenkontakt német terminus bevezetését javasolja az egyes számban használatos Sprachkontakt helyett, mivel a kapcsolat több nyelvet érint. Azt a nyelvi helyzetet (jazyková situácia, Sprachsituation) értjük nyelvi kontaktus alatt, amelyben az adott nyelvközösséghez tartozó beszélők (hovoriaci jazykového spoločenstva, Sprecher einer Sprachgemeinschaft) rendelkezésére áll legalább két nyelv vagy nyelvváltozat. Történeti szempontból ez általános jelenség volt, hiszen a mai értelemben vett egynyelvűség ritkaság számba ment. Európán kívül ma is jelentős többségben vannak a többnyelvű, többnyelvjárású beszélők, akik természetes módon válnak bilingvissá, nem iskolai oktatás hatására. Beszélhetünk tehát nyelvek közötti kontaktusról beszélünk (interlingválna kontaktová situácia, interlinguale Kontaktsituation), valamint létezik nyelven belüli kontaktus is (intralingválna kontaktová situácia, intralinguale Kontaktsituation) mely a nyelvjárások és a standard nyelv között jöhet létre. (SOKOLOVÁ 188.). A nyelven belüli kontaktusra példa a terminologozáció (terminologizácia, Terminologisation), amikor a hétköznapi szóhasználatból valamely szakszókincsbe kerül át egy kifejezés. A m. kvártély és a sk. kvartieľ a fr. quartier átvétele német közvetítéssel. A németben és a franciában ez a szó ’szállást’ és ’(város)negyedet’ jelent általános értelembe, de mivel katonák közvetítésével került a magyarba és a szlovákba, ezekben az átvevő nyelvekben a katonai terminussá vált. A sk. fárať a n. fahren ’gyorsan előre haladni’ átvétele, de a szlovák nyelvben a bányába történő le- és feljutást jelenti, így specializálódott használati köre.

A nyelvek közötti kontaktus tipikus példája a nyelvi kisebbségeké. Itt többnyire aszimmetrikus befolyásról van szó, a többségi nyelv ill. a standard nyelvváltozat jobban hat a kisebbségi nyelvre ill. a helyi nyelvváltozatra, mint fordítva. Adsztrátumnak (adstrát, Adstrat) nevezi a szakirodalom ha két különböző nyelv egymásra hatásának olyan módja valósul meg, amikor két nyelv egymás mellett él, hat egymásra, de egyik sem szorítja ki a másikat. Erre példa a szepességi német és szlovák nyelvjárások viszióonya, ahol a német is vatt át a szlovákból: sk. žaba > n. dial. Dschabe ’béka’, sk. lopata > n. dial. Lopatte ’lapát’, nem csak a németből a szlovákba sk. bremza < n. Bremse ‘fék’, sk. fazuľa < n. Fasole ‘bab’, sk. fraj ‘szabadidő’< n. frei ‘szabad’ (SCHWANZER: 470). Ha asszimetrikus a viszony, akkor az elnyomó nyelv a szupersztrátum (superstrát, Superstrat), a behódoló nyelv pedig a szubsztrátum (substrát, Substrat), pl.: a sk. m. szúprava ’készlet’, horcsica ’mustár’, botasz ’tornacipő’ esetében a szlovák nyelv erős hatását figyelhetjük meg a helyi magyar nyelvváltozatra ill. ennek fordítottját magyarországi szlovákban: obanovať ’megbánni’, bovd ’bolt’, polgármešterský úrad ’polgármesteri hivatal’. A nyelvi kontaktus megvalósulásához nem elég, hogy a beszélők hozzáférjenek a másik nyelvhez vagy nyelvváltozathoz, hanem szükséges, hogy legalább egy részük kétnyelvű (bilingválny, bilingual) vagy kétnyelvjárású (bidialektálny, bidialektal) legyen. A kétnyelvűség funkcionális definíciója szerint kétnyelvű az, aki két nyelvet ismer, és a gyakorlatban használ (WEINREICH: 17.). A két nyelvjárás párhuzamos használatát jelölő bidialektizmus kevésbé használt fogalom, a diglosszia (diglosia, Diglossie) az elterjedtebb műszó, mely az eredeti fergusoni értelemben a bidialektizmus egyik válfaja (FERGUSON 102.).

2. Kontaktusjelenségek / kontaktové javy / Sprachkontakt-Erscheinungen

Azokat a nyelvi elemeket (jazykové prvky, sprachliche Elemente) nevezzük kontaktusjelenségeknek, amelyek a kétnyelvű beszélők által a nyelvi kontaktus helyzetébe kerültek. Az egyik nyelv hatása a másikra a kontaktushatás (kontaktový efekt, Kontakteffekt). A kontaktushatásra példa az interferencia és a szókölcsönzés, melyeket a 2.2. fejezetben tárgyalunk. A folyamatban szereplő nyelvek: az átadó nyelv (odovzdávajúci jazyk, Gebersprache) és az átvevő nyelv (preberajúci / prijímajúci jazyk, Nehmersprache). Az átvevő – átadó nyelv megkülönböztetése a kontaktusjelenségek terjedési irányát tükrözi, az átadó nyelv a kontaktusjelenségek forrása, az átvevő nyelvbe pedig beépülnek a kontaktusjelenségek. E mellett szokásos még megkülönböztetni kétnyelvű beszélők szempontjából első és második nyelvet. Az első nyelv az, amelyben a kétnyelvű közösség elsődlegesen szocializálódott, második nyelv pedig a családon kívül, másodlagosan elsajátított nyelv.

2.1. Eseti, alkalmi és állandósult kontaktusjelenségek / Prípadové, príležitostné a ustálené kontaktové javy / Situative, okkasionelle und stabile Kontakterscheinungen

A kontaktusjelenségeket meg kell különböztetni olyan szempontból, hogy csak egyes esetekben, szituációkban, ill. alkalmilag jelennek meg a diszkurzusban vagy az adott nyelv részévé válnak, állandósulnak.

Az eseti kontaktusjelenségek eyges nyelvhasználati szituációkban valósulnak meg, de nem épülnek be az kontaktusban részt vevő nyelvek rendszerébe. Ide tartozik a lexikális transzfer (lexikálny transfer, lexikalischer Transfer) amikor a kétnyelvű beszélő egyik nyelvéből a másikba nyelvi elemek kerülnek át. Ennek egyik manifesztációja a kétnyelvűek kódváltása (prepínanie kódu, Kodewechsel), pl.:

A második úloha volt a kresba do perspektívy. – A második feladat a perspektívikus rajz volt.

Sok firma, akinek volt jednoduché účtovníctvo, át fog kelleni hogy váltson podvojnéra. – Sok cég, akinek egyszeres könyvvitele volt, át kell, hogy váltson kétszeresre.

Fél órán át sme maľovali. – Fél órán át festettünk. (LANSTYÁK 2002: 80.).

Az alkalmi kontaktusjelenségek nem találhatók meg a kétnyelvű beszélő első vagy második nyelvében sem, de esetenként megjelennek az első nyelvbéli diszkurzusban. Az alkalmi kontaktusjelenségek egy része interferenciajelenségnek (interferenčné javy, Interferenzerscheinungen) tekinthető. A nyelvi interferencia két nyelv egymásra hatásának eredményeként jön létre a nyelvhasználó megnyilatkozásában úgy, hogy az egyik nyelv hangtani, nyelvtani, lexikális, stb. síkja hat a másik nyelv megfelelő síkjára. Ezeket a jelenségeket megfigyelhetjük például az idegen nyelvet tanulóknál, amikor az anyanyelv hangjai befolyásolják a tanult nyelv kiejtését, vagy ha az anyanyelvben megtalálható nyelvtani szerkezetet használják a tanult nyelvben, ezzel hibát okozva. Az idegen nyelvet tanulóknál tapasztalt jelenség, hogy anyanyelvük hangjaival helyettesítik a számukra idegen fonémákat, pl.: magyar /h/ a szlovák /ch/ helyett: hladný ’éhes’ - chladný ’hideg’ „magyarosan” kiejtve /*hladný/, hudobný ’zenei’ – chudobný ’szegény’ /*hudobný/. (vö. ŠTEFÁNIK 2002. 61.-65.)

„Az állandósult kontaktusjelenségek azok a nyelvi elemek, amelyek nem találhatók meg az átvevő nyelv egynyelvű variánsában, de megvan a megfelelőjük az átadó nyelvben. Az átadó nyelvből származó kontaktusjelenségek az átvevő nyelv részévé válnak. Míg az alkalmi kontaktusjelenségek nem részei a kétnyelvűek első nyelvének, addig az állandósult kontaktusjelenségek már részei, de nem feltétlenül minden nyelvváltozatnak.” (LANSTYÁK 2002: 82.) Az állandósult kontaktusjelenségeket kölcsönszónak tekinthetjük (výpožička, Lehnwort). Pl.: n. Tunel > sk. tunel, n. Schwager > sk. švagor, n. Platte > sk. platňa. Ezek a nyelvi elemek beépültek az átvevő nyelv rendszerébe mint fonetikai, morfológiai, szemantikai és stilisztikai szempontból, az anyanyelvi beszélők nem érzékelik idegen eredetüket, így állandósultságukhoz nem fér kétség.

3. A kölcsönzés folyamata / priebeh preberania / Entlehnvorgang

3.1. Közvetlen kölcsönzés / bezprostredné preberanie / direkte Entlehnung

A magyar és a szlovák történeti nyelvészet német hatásra különbséget tesz jövevényszó (Lehnwort, prevzaté slovo: n. Semmel > sk. žemľa, m. zsemle; n. Paradieser > sk. paradajka, m. paradicsom; n. büffeln > sk. bifľovať, m. biflázni ) és idegen szó (Fremdwort, cudzie slovo: ang. > sk. snowboard, bróker, surf) között. A jövevényszavak olyan idegen eredetű lexikai egységek, melyek beépültek az átvevő nyelvbe, a beszélők nem érzékelik idegen eredetüket. Ezzel szemben az idegen szavak nem érték el a beépültség olyan mértékét, hogy idegen eredetük történelmi távlatba merüljön. A különbségtétel azonban nem mindig lehetséges, sőt nem is mindig fontos. Ezért a nyelvészek igyekeztek egy e két kategóriát összefoglaló terminust megalkotni: az "idegen eredetű szavak", "idegen nyelvből átvett szavak" körülírásokat könnyen össze lehet téveszteni az "idegen szavak"-kal, ezért célszerűbb a kölcsönszó szakkifejezés használata, mely egybefoglalja a jövevényszó és az idegen szó fogalmát, motiváltságát tekintve pedig összhangban van az angol loanword, a német Lehnwort és a szlovák výpožička terminusokkal (vö.: LANSTYÁK 2006: 18.). A német Lehnwort azonban nem fedi mindkét kategóriát, amit a magyar kölcsönszó magában foglal, így a motiváltság összhangja félreértésre adhat okot. A kölcsönszó ráadásul tágabb fogalom, mint az idegen eredetű szó, hiszen a közvetlen kölcsönszavakon túl a tükörszavak (kalk, Lehnübersetzung / Kalk) is ide tartoznak. A kölcsönszó nem pontos megfelelője az idegen nyelvből átvett szónak, ill. az idegen eredetű szónak, mert ezeknél tágabb fogalom, beletartoznak a tükörszavak is.

A kölcsönzés mellett a magyar szakirodalomban az átvétel használatos még. A kétnyelvűséggel foglalkozó irodalom különbséget tesz a kettő között: az átvételnek (importácia, Übernahme) a kölcsönzés egyik módját nevezi, melynek során állandó nyelvi hangtestek vagy hangtestelemek is kerülnek a nyelvbe, nem csak jelentések, pl.: a magyar standard szó mellett az angol ejtés hatására megjelent a sztenderd, a projektum mellett a projekt és a prodzsekt. A kölcsönzés másik módja a helyettesítés (substitúcia, Substitution), melynek során az átadó nyelvi elemek helyett a nekik megfelelő átvevő nyelvi elemek válnak használatossá, pl.: n. Lastwagen > sk. nákladné auto > nákladiak; n. Kaffehaus > sk. kaviareň, Stahlwerk > sk. oceliareň; n. Kamaradschaft > sk. kamarátšaft > kamarátstvo. Az átvétel és a helyettesítés nem csupán a lexémák és morfémák szintjén érvényesül, mint a kölcsönzés, hanem a fonémák szintjén is. Az átvétel és a helyettesítés tehát modell, mely az imitáció módjára vonatkozik. „Ha a kölcsönszó annyira hasonlít a modellre, hogy az anyanyelvi beszélő sajátjának tekinti, azt mondhatjuk, hogy átvették, importálták a képletet a nyelvbe. Ha a képletet nem adekvát módon reprodukálták, azt mondhatjuk hasonló elemmel helyettesítették az anyanyelvből, szubsztitúcióról van tehát szó” (HAUGEN 54.).

A kölcsönzés folyamatában már nem a kétnyelvűség esetén használt első és második nyelv, hanem az átadó nyelv (odovzdávajúci / východiskový jazyk, Gebersprache / Ausgangsprache) és átvevő nyelv (preberajúci / cieľový jazyk, Nehmersprache / Zielsprache) fogalmakat használjuk. A szlovákban használatos még a bázový / hostiteľský jazyk műszó is.

3.2. Közvetett kölcsönzés / sprostredkované preberanie / indirekte Entlehnung

A kölcsönszó (výpožička, Lehnwort) alatt általában azokat az idegen eredetű elemeket értik, amelyek eredeti hangalakjukkal azonos vagy ahhoz hasonló formában kerültek az átvevő nyelvbe pl.: (n.: Schild > sk. šilt, m. sild; n. Krach > sk. krach, m. krach; n. Bande > sk. banda, m. banda). Ugyanakkor tágabb értelemben kölcsönszónak minősülnek az átvevő nyelvbe tükörfordítás (pl.: szlovákiai m. szétírás < sk. rozpis ’részekre bontott leírás’) , illetve jelentéskölcsönzés (pl.: szlovákiai m. jutalom1. ’kiváló teljesítmény elismerése’, 2. ’illtmény, munkabér’ a sk. odmena mintájára, de: m. jutalom csak ’1.’ ) révén bekerült szavak is. A jelentéskölcsönzés a folyamat és az eredmény megnevezésére egyaránt használatos műszó a magyarban. A jelentéskölcsönzés eredményének megkülönböztetésére ezért Lanstyák (2006: 24.) a jelentésbeli kölcsönszó terminust ajánlja.

Lanstyák (2006: 23-24.) szerint „a tükörszót és a kölcsönjelentéssel rendelkező lexémát mindenképpen célszerű megkülönböztetni egymástól. A tükörszó többértelműsége miatt célszerű a kalk műszót, mint összefoglaló fogalmat használni, legalábbis ott, ahol a különbségnek jelentősége van, így a tükörszó, a tükörkifejezés és a tükörszólás a kalkok egyes fajtáinak jelölésére szolgálna” a kalkokat megkülönböztetve a szerint, hogy melyik nyelvi síkhoz tartoznak: a tükörszavak a szókészlethez,

a tükörkifejezések a mondattanhoz (n. mit allen Salben geschmiert – sk. všetkými masťami mazaný – m. minden hájjal megkent; n. um nichts auf der Welt - sk. za nič na svete - m. a világért sem)

a tükörszólások pedig a frazeologizmusok síkjához tartoznak, melyre jó példák a közép-európában elterjedt szólások: n. Der Apfel fällt nicht weit vom Stamm. – sk. Jablko nespadne ďaleko od stromu. – m. Az alma nem esik messze a fájától.; n. Es ist nicht alles Gold was glänzt – sk. Nie je všetko zlato čo sa blyští – m. Nem mind arany ami fénylik.; n. Lügen haben kurze Beine – sk. Lož má krátke nohy – m. Csak fél lába van a hazugságnak.

Ahol fönnáll a félreértés veszélye, ott a szűkebb értelemben vett kölcsönszó helyett a direkt kölcsönszó vagy közvetlen kölcsönszó kifejezést célszerű használni a kölcsönszó helyett (KONTRA 1981: 14.). A folyamat pedig direkt kölcsönzésnek vagy közvetlen kölcsönzésnek nevezhető. Ezekkel az indirekt kölcsönszó ill. a közvetített kölcsönszó, valamint a folyamatra vonatkozó indirekt kölcsönzés, közvetlen kölcsönzés áll szemben a Haugen-féle loanshift mintájára, ide tartoznak tehát a tükörfordítás és a jelentéskölcsönzés fent említett példái, (továbbiak ld. az 5. felezetben). A közvetett és közvetlen kölcsönzés közötti különbségtétel a magyar szakirodalomban rendszerint idegen eredetű szó (jövevényszó vagy idegen szó) és tükörszó (kalk) kettősségeként jelent meg de van példa a közvetett – közvetlen átvétel használatára is.

Mrazovič (154.) a direkte / indirekte Entlehnung műszót a kölcsönzés külső körülményeire vonatkoztatja. Direktnek nevezi a nemzetek közvetlen szomszédsága következtében létrejövő nyelvi kapcsolatok eredményeként megvalósuló kölcsönzést. Az indirekte Entlehnung fogalmát pedig a médián, könyveken, stb. keresztül megvalósuló nyelvi kapcsolat következményeként tünteti fel, például az exotikus szavak közvetetten, nem élő nyelvi kapcsolat útján kerülnek be az átvevő nyelvbe, pl.:

sk. admirál < fnhd. Admiral < fr. amiral < arab. amīr;

sk. marcipán < fnhd. marzipan < ol. marzapane;

sk. kiosk < n. Kiosk < tr. kōşk

3. 3. Hibrid kölcsönzés / hybridné prevzatie / Hybridentlehnung

A közvetett és közvetlen kölcsönzés együttes, egymást kiegészítő érvényesülési folyamatát Kontra (1981: 15.) nyomán hibrid kölcsönzésnek nevezi a kétnyelvűségi irodalom, azonosítva azt a részfordítás jelenségével. Pl. a német Amokläufer szónak csak az utótagja került át fordítással a magyarba, az előtag átvétel útján vált az ámokfutó hibrid tükörszó részévé. A részfordítás és a hibrid kölcsönszó (n. Bürgermeister > m. polgármester) közötti terminológiai különbség abban áll, hogy előbbi interferenciajelenség, míg utóbbiról akkor beszélhetünk, ha ez az interferenciajelenség beépült a nyelv rendszerébe. A részfordítás tehát az alkalmi kontaktushatást, mint folyamatot jelöli, de sok esetben használják a folyamat eredményének, a hibrid vendégszónak a megnevezésére is (pl. szlovákiai m. sustyákinadrág < sk. sušťáky m. melegítőnadrág, szlovákiai m. autóbuszlinka m. autóbuszvonal sk. autobusová linka). Az új nyelvi elemet hibrid kölcsönszónak nevezi Kontra (1981: 15.). E kölcsönszótípus pontosabb megnevezése Lanstyák (2006: 26.) szerint hibrid kalk, mivel a hibrid kölcsönszók a kalkok sajátos esetét képviselik. A hibrid kalkokhoz (pl.: szlovákiai m. víberliszt, pozinkcső, Mostová utca) viszonyítva a nem hibrid kalkokat egynemű kalkoknak nevezzük (pl.: mhd. rīter > m. lovag, de: sk. rytier; sk. pomazánka > sk. m. kenő de: m. hidegkonyhai készítmény)

Azokban az esetekben, amikor a hibrid szókölcsönzés eredményeként hibrid tő jön létre, az interferenciahatást nem nevezhetjük részfordításnak, hiszen fordítani csak a jelentés figyelembevételével lehet, az egyes tőelemeknek azonban nincs a szó szokásos értelmében vett jelentésük. Annak ellenére, hogy ebben az esetben nem beszélhetünk fordításról, a jelentés mégis szerepet játszik a hibrid tő kialakulásánál: a vegyülés feltétele, hogy az átadó és az átvevő nyelvi szó ne csak hangalakjában, hanem jelentésében is hasonlítson egymásra, analóg szavak legyenek. A hibrid tő létrejöttéhez vezető folyamatot szóvegyülésnek vagy kontaminációnak nevezik (pl.: sk. m. garnizs - sk. garniža, m. karnis; sk. m. patizon – sk. patizón, m. patisszon; sk. m. buldózér – sk. buldozér, m. buldózer). A hibrid tövek és a hibrid kalkok közötti különbség abban van, hogy előbbieket nem tekinthetjük fordításnak, ami a kalkok alapvető tulajdonsága. Közös vonásuk azonban, hogy mindkettőben jelen vannak mindkét nyelv elemei, ezért érdemes őket a hibrid kölcsönszó terminus alatt összefoglalni. A szlovák terminológia zmiešané prevzatie, čiastočné prevzatie néven is említi a hibrid kölcsönszavakat, kifejezve, hogy csak részben van dolgunk átvett nyelvi elemmel.

4. Interferencia és kölcsönzés / interferencia a preberanie / Interferenz und Entlehnung

Az interferenciát úgy definiálhatjuk, mint az egyik nyelv elemeinek hatását a másik nyelv elemeire. A kölcsönzés az interferencia következménye, de nem minden esetben. A folyamat során az átadó nyelv elemei az átvevő nyelv elemeinek részévé válnak. „Az interferencia pszichológiai jelenség, az egyén beszédében jelentkezik alkalmilag, míg a kölcsönzés nyelvészeti jelenség, a közösség nyelvének rendszeres része” (LANSTYÁK 2002: 82.).

Diakrón szempontból vizsgálva a kölcsönzés folyamatát, az első helyen áll az interferencia, amely egyéni jelenség, ha rendszeresen ismétlődik, akkor az egyéni idiolekt részévé válhat. Ha több beszélőnél is feltűnik a jelenség, akkor rendszeres ismétlődés esetén megtörténik az átvétel a dialektusba. Ha a kölcsönszó a standard nyelv részévé válik, már nyelvi kölcsönzésről beszélhetünk. Grosejan (1982: 92.) tesz különbséget a beszédbeli kölcsönzés (rečové prevzatie, speech borrowing) és a nyelvi kölcsönzés között (jazykové prevzatie, language borrowing). A német terminolóligában ezen fogalmak jelölésére a fenti angol szakszavak használatosak. A kontaktusjelenségek ezen saussuri parole – langue felosztás szerinti osztályozását Lanstyák (2002: 85.) elveti, mert szociolingvisztikai szempontból nem tartja elfogadhatónak. A jazykové prevzatie szinonimája a szlovák terminológiában az ustálená jazyková výpožička, mely kifejezi a kölcsönzött elem állandósultságát az átvevő nyelv rendszerében. Ellentéte a rečová výpožička, más szóval idiosynkretické prevzatie, príležitostná výpožička, ezek a fogalmak a jelenség alkalmi jellegét ragadják meg. Pl.: Én nagyon jól és rýchle futok. Azóta nem beszél normálne. Proste van még képe a bőrén énekelni. A sk. rýchle ’gyorsan’, normálne ’normálisan’, proste ’ egyszerűen’ szavak a magyar nyelv szlovákiai változatában sem állandósult kölcsönszavak, ezért ezeket beszédbeli kölcsönzésnek tekinthetjük. Állandósultak pl. a baszi ’börtön’, csinzsák ’bérház’, nanuk ’jégkrém’.

Az interferencia és a kölcsönzés terminológiájának megkülönböztetésére az alábbi táblázatban ad Lanstyák (31.) összefoglalást. A táblázat oszlopai tükrözik a kölcsönzés folyamatát (proces vypožičania, Entlehnprozess). Kezdetben működik az interferenciahatás, ennek eredménye a második oszlop. Az interferenciahatás eredményeként létrejövő alkalmi alakulatok gyakori és rendszerszerű előfordulása egyes esetekben kölcsönzési folyamatba torkollik (harmadik oszlop), ennek eredményei pedig a kölcsönszavak különböző típusai. Zárójelben a tágabb értelemben használt szakkifejezések. A táblázatban együtt szerepeltetjük a hagyományos terminusokat (részfordítás, tükörfordítás) az újabb szakirodalomban szereplőkkel (közvetlen kölcsönzés, hangalakkölcsönzés, hibrid kölcsönszó), végül szerepelnek a Lanstyák (2006: 33.) által javasolt hiánypótló kifejezések.

A műszóhasználat sajátossága, hogy a hangalakvegyülés, részfordítás, tükörfordítás, szókölcsönzés terminusok nemcsak a folyamat, hanem az eredmény megjelölésére is használhatóak, ezért a táblázatban párhuzamosan szerepelnek. A táblázatban szereplő fogalmak definíciója és a hozzájuk tartozó példák az 5. fejezetben szerepelnek.

interferencia / Interferenz / interferencia		kölcsönzés / Entlehnung / preberanie
hatás	eredmény	folyamat	eredmény	közvetlen kölcsönzés
bázistartó kódváltás	vendégszó	közvetlen / direkt szókölcsönzés	közvetlen / direkt kölcsönszó
bázistartó kódváltás	alaki vendégszó	hangalakkölcsönzés	alaki kölcsönszó
hangalakvegyülés	hibrid vendégszó (hangalakvegyülés)	hibrid hangalakkölcsönzés	hibrid tő / (hibrid kölcsönszó)
részfordítás	hibrid vendégszó (részfordítás)	hibrid (szó)kölcsönzés	hibrid kalk / (hibrid kölcsönszó)
tükörfordítás	vendégkalk (tükörfordítás)	tükörkölcsönzés (javasolt kif.)	(egynemű) kalk	közvetett kölcsönzés
jelentéskiterjesztés (javasolt kif.)	jelentésbeli vendégszó	jelentéskölcsönzés	jelentésbeli kölcsönszó (javasolt kif.)
stílusértékváltás (javasolt kif.)	stílusbeli vendégszó	stílusérték- kölcsönzés	stílusbeli vendégszó

(forrás: LANSTYÁK 2006:31.)

5. A kölcsönzés eredménye / výsledok preberania / Ergebnis der Entlehnung

A táblázat utolsó oszlopában szereplő, a szókölcsönzés eredményét jelentő szakkifejezések definíciója és ahozzájuk tartozó példák alább következnek. Az alaptípusok közül néhány kombinálódhat egymással: alaki-jelentésbeli és jelentésbeli-stílusbeli kölcsönszóként.

Elsődleges kölcsönszó / prvotné prevzatie / Primärentlehnung: olyan szó vagy állandósult szókapcsolat, amely az átadó nyelv valamely konkrét szavának vagy állandósult szókapcsolatának hatására jön létre, szűkebb értelemben csupán az átvevő nyelv alaktani rendszerébe való beépüléséhez elengedhetetlenül szükséges mértékű morfémahelyettesítéssel: n. Vorteil > sk. fortieľ, m. fortély; n. kassieren > sk. kasírovať, m. kasszírozni; n. Schmirgel > sk. šmirgeľ, m. smirgli.

Az átadó nyelv hatása lehet közvetett vagy közvetlen kontaktushatás. Közvetlen kölcsönszóról akkor beszélünk, ha az átadó nyelvből hangalakjával együtt került be az átvevő nyelvbe. A közvetett kölcsönszó pedig átvevő nyelvi elemekből áll ugyan, de összekapcsolódásában és használatában az átadó nyelv hatása nyilvánul meg (LANSTYÁK 2006: 37.). Például a német Meisterstück átvétele a szlovákban a majsterštuk közvetlen kölcsönszó, míg a magyarban közvetett: mestermű, hasonlóan a középfelnémet rīter > sk. rytier - m. lovag. A közvetett és közvetlen kölcsönszó megkülönböztetésekor megtévesztő lehet, hogy történeti szempontból értelmezve a nyelvek közvetlen ill. közvetett szomszédságára vonatkoztatják a közvetett és közvetlen kölcsönszó megkülönböztetését: közvetett kölcsönszónak számítanának ilyen értelemben az internacionalizmusok: lat. molīna > ahd. mulīn > sk. myn, m. malom; ang. cokes > n. Koks > sk. koks > m. koksz; tal. concerto / fr. concert > n. Konzert > m. koncert, sk. koncert.

Alaki kölcsönszó / tvarové prevzatie / formale Entlehnung: hangalakja az átadó nyelvben található analóg szó hangalakjának hatására módosult, ahhoz igazodott, haugeni értelemben vett újrakölcsönzés történt. sk. m. invalid, sk. invalid, m. invalidus ; sk. m. spekulant, sk. špekulant, m. spekuláns; sk. m. fakulta, sz. fakulta, m. fakultás. (LANSTYÁK 2006: 39.)

Hibrid tő / hybridný kmeň / Hybridstamm: olyan szó, amely az átadó és az átvevő nyelv egy – egy hasonló, de nem azonos hangalakú és azonos vagy hasonló jelentésű lexémájából jött létre vegyüléssel úgy, hogy a hangalakja mindkét nyelvi formára hasonlít, de egyikkel sem azonos. sk. m. garnizs - sk. garniža, m. karnis; sk. m. patizon – sk. patizón, m. patisszon; sk. m. buldózér – sk. buldozér, m. buldózer (LANSTYÁK 2006: 40.).

Hibrid kalk / hybridný kalk / hybrider Kalk: az átadó nyelv valamely lexémájának hatására jött létre az átvevő nyelvben úgy, hogy az átadó nyelvi szó elemeinek egy része átvétel útján részévé vált az új átvevő nyelvi szókészleti elemnek, más részük pedig átvevő nyelvi elemekkel helyettesítődött. Az átvétel és a helyettesítés folytán létrejött új szókészelti elem jelentéstani szempontból hasonlóképpen motivált, mint modellje. Pl.: sk. m. víberliszt ’válogatott liszt’, sk. výberová múka, m. finomliszt; sk. m. pozinkcső ’cinkelt cső’, sk. pozinkovaná rúra, m. horganyzott cső; sk.m. Mostová utca – sk. Mostová ulica, m. Híd utca (LANSTYÁK 2006: 40.)

Egynemű kalk / kalk / Kalk: az átadó nyelv valamely lexémájának hatására jött létre az átvevő nyelvben úgy, hogy az átadó nyelvi szó minden egyes eleme átvevő nyelvi elemekkel helyettesítődött. A helyettesítés útján létrejött új szókészleti elem többé – kevésbé követi az átadó nyelvi modell szerkezetét. Pl.: sk. m. Nemzeti Munkaügyi Hivatal a sk. Národný úrad práce mintájára, de: m. Országos Munkaügyi Központ; sk. m. magyar szalámi a sk. maďarská saláma mintájára de: m. Pick szalámi; sk. m. kenő a sk. nátierka és a cseh eredetű sk. pomazánka mintájára de: m. hidegkonyhai készítmény (LANSTYÁK 2006: 41.).

Jelentésbeli kölcsönszó sémantické prevzatie / semantische Entlehnung: olyan szó vagy állandósult szókapcsolat, amely egy vagy több denotatív jelentésre átadó nyelvi megfelelőjének hatására tett szert. Ez az átadó nyelvi modell szempontjából azt jelenti, hogy az átadó lexéma hasonló, de nem azonos jelentésű átvevő nyelvi lexémával helyettesítődött, mégpedig úgy, hogy az átvevő nyelvben nem jött létre új szókészleti elem, hanem egy már addig is létező elemnek bővült a jelentése.

Pl.: sk. m. szemafor 1.’jelzőlámpa’ 2. ’vasúti jelző’ a sk. semafor mintájára, de: m. szemafor csak ’vasúti jelző’; sk. m. bejárat 1. ’bejutást lehetővé tevő nyílás, ajtó, kapu’, 2. ’lépcsőház, mint a szalagház egyik egysége’ a sk. vchod mintájára, de: m. bejárat csak ’1.’; sk. m. nyomda 1. nyomtatást végző üzem, 2. ’számítógép nyomtatója’ a sk. tlačiareň mintájára, de: m. csak ’1.’ (LANSTYÁK 2006: 42.).

Stílusbeli kölcsönszó / štylistické prevzatie / stilare Entlehnung: olyan szó, melynek az átadó nyelvi modell hatására megváltozott a stílusértéke, vagy az átvevő nyelvi stílusértéke az átadó nyelvi hatásnak köszönhetően állt ellen a stiláris változásnak, amely az átvevő nyelv azon dialektusaiban bekövetkezett, amelyek nem voltak kitéve az átadó nyelv hatásának (LANSTYÁK 2006: 43.). Pl.: az auditál ige korábban specializált szakszó volt, ma angol hatásra kezd gykoribbá válni, ami befolyásolja a szó stílusértékét is. Pl.: a szlovákiai magyar nyelvhasználatban az inasiskola kollokviális stílusú kifejezés a sk. učňovská škola hatására, míg Magyarországon az inasiskola szó régies stílusértékű; a szlovákiai magyar nyelvhasználatban a novella ’törvénymódosítás’ közömbös stílusértékű a sk. novela hatására, míg Magyarországon ebben a jelentésében régies, ugyanígy viszonyul egymáshoz stílusérték szempontjából a sk. m. oficiális – sk. oficiálny – m. oficiális ’hivatalos’.

A magyar terminológiával ellentétben Haugen (56.) felosztása három fő csoportot különböztet meg:

1. Kölcsönszavak / prevzatia / Lehnwörter: morfémaimportálás valósul meg helyettesítés nélkül. Tágabb értelemben vonatkozik az összes többi esetre is. Példák a német eredetű, a magyarba és szlovákbapárhuzamosan bejerült kölcsönszavakra: n. Krüppel > sk. kriplík, m. kripli; ahd. scrīni > sk. skriňa, m. szekrény; ahd. soumāri > sk. somár, m. szamár; ahd. tasca > sk. taška, m. táska; ahd. zil > sk. cieľ, m. cél.

2. Hibridek / hybrydy, zmiešané prevzatia / Hybride, Mischbildungen: morfémahelyettesítés és morfémaimportálás eredményeként jönnek létre. Részlegesen kölcsönzött, részlegesen átvevő nyelvi elemekből állnak. A régebbi német terminológiában használatos még a Lehnübertragung és a Lehnprägung, melyek azonban iskolás ízűek. Pl. n. Meisterstück > sk. majsterštuk, de: m. mestermű

3. Kalkok / kalky / Lehnübersetzung, Kalke: csak morfémahelyettesítés által jönnek létre, az importálás nem játszik szerepet. A kalkok egyik alcsoportja a tükörfordítás (slovotvorný kalk, wortbildender Kalk). Pl.: lat. Paeninsula > n. Halbinsel > sk. polostrov; n. Unterernährung > sk. podvýživa; n. Hochspannung > sk. vysoké napätie. Másik csoportjuk a jelentésátvétel (sémantický kalk, semantischer Kalk). Pl.: lat. casus sk. pád. A régebbi német terminológia a Lehnübersetzung és a Lehnbedeutung terminusokat használja a kalkok két fajtájára.

A szlovák prevzatie műszót mind az átvétel folyamatának jelölésére, mind az eredményre vonatkozóan használják. Jelentései tehát: 1. preberanie, vypožičiavanie: „A” nyelv elemeinek integrálódása „B” nyelv rendszerébe. 2. výpožička: a kölcsönzés folyamatának eredménye, megfelel a magyar kölcsönszónak.

5.1. Többedleges kölcsönszavak / znovuvypožičiavanie / Rückentlehnung

A kölcsönszavak az átvevő nyelvben – az alapnyelvi és belső keletkezésű szavakhoz hasonlóan – felhasználhatók új szókészleti elemek létrehozásához. A kölcsönszavak felhasználásával létrehozott új szókészleti elemeket nevezzük másodlagos kölcsönszavaknak, a másodlagos kölcsönszavakból létrejövő új szószerkezeti egységeket pedig harmadlagos kölcsönszavaknak. (LANSTYÁK 2006: 46.).

A német Rückentlehnung terminus ennek a folyamatnak azt a változatát jelenti, amelyet visszakölcsönzésnek nevezhetnénk magyarul. A szó az A nyelvből bekerül a B nyelvbe, majd egy későbbi időpontban - részben megváltozott formában és jelentésben – visszakerül B nyelvből A nyelvbe. (MRAZOVIČ 159.).

Pl.: germ. balko > ol. balcone > fr. balcon > n. Balkon > sk. balkon.

E példa kapcsán érinteni kell a nemzetközi szavak (internacionalizmy, Internationalismen) kérdését is. Ezek elterjedtek az európai nyelvekben, hasonló a jelentésük és az írásmódjuk, kiejtésük lehet különböző. Az egyes nyelvekbe történő átvétel sorrendje a kiterjedt közvetítő lánc miatt gyakran nehezen meghatározható. (HAUGEN 69.)

Pl.: ol. traffico > n.(ö.) Trafik > cs. trafika, sk. trafika, m. trafik.

arab qahva > török kahve> m. kávé, sk. káva és:

arab qahva > török kahve> > fr. café, ol. caffé > (korai újfeln. caffe) > cs. kafe

A német Doppelentlehnung műszó nem összetévesztendő a másodlagos kölcsönszóval. Ebben az esetben ugyanis egy időben történik a kölcsönzés, nincs szó másodlagosságról, de ugyanabból az átadó nyelvi szóból különböző szuffixumokkal különböző jelentésű szavak képződtek az átvevő nyelvben: lat. eredetű n. ordnen ’rendezni’ – ordinieren ’rendelni’, lat.-n. ideal – fr.-n. ideell. (MRAZOVIČ 160.).

* * *

A nyelv fejlődésének (vývoj jazyka, Sprachentwicklung) egyik fontos tényezője, mozgatórugója az érintkezés más nyelvekkel. A szókincs dinamikus receptivitása (dynamická receptivita, dynamische Rezeptivität) által az új nyelvi elemek adaptálódnak (adaptácia, Adaptation), és integrálódnak (integrácia, Integration). A dinamikus receptivitás alatt a nyelvi elemek készletének idegen elemekből történő szükséges bővítését értjük, valamint ezek folyamatos szelektákódását a beszélők kommunikációs szükségletei alapján. A nyelvbe így bekerülő idegen elemek morofonetikai szempontból adaptálódnak, úgy, hogy beilleszthetők legyenek az új nyelv fonológiai rendszerébe és ragozási paradigmáiba. Ez a „használhatóság” előfeltétele, ez után következik az integrálódás. E folyamat megragadásához, leírásához szükség van a fent vázolt gazdag műszókincsre. A különböző nyelvű szakirodalmak terminus technikusai közötti eligazodáshoz kívánunk segítséget nyújtani. A magyar, a szlovák és a német konatktológiai terminológia e nyelvtudományok párhuzamos fejlődése miatt megfeleléseket mutat. A szakszóhasználat különbségei jellemzően a nyelvészeti munkák szemléletbeli eltéréséből adódnak. A műszavak hagyományos, tágabb, lazább értelmezése mellett megjelenik a törekvés rendszerező igényű, áttekinthető szakszókincs iránt, például Lanstyáknál vagy Haugennál.

6. Tematikus ajánlott irodalom

6.1. Kontaktológia általában

BECHERT, Johannes - WILDGEN, Wolfgang 1991: Einführung in die Sprachkontaktforschung. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft.

BYRON, Theodora 1997: Történeti nyelvészet. Budapest, Osiris. 201-231.

CAUDMONT, Jean (Hrsg.) 1982: Sprachen im Kontakt. Tübingen, Narr. 383.

ELS, Oskaar 1997: The History of Contact Linguistics as a Discipline. IN: GOEBL, Hans - NEDLE, Peter H. - STARÝ, Zdeněk - WÖLCK, Wolfgang 1997: Kontaktliguisik - Contact Lingustics - Linguistique de contact Berlin -New York, Walter de Gruyer. 1-11.

FÖLDES Csaba 1999: Zur Begrifflichkeit von "Sprachenkontakt" und "Sprachenmischung" IN: Lasatowicz, Maria Katarzyna/Joachimsthaler, Jürgen (Hrsg.): Assimilation - Abgrenzung - Austausch. Interkulturalität in Sprache und Literatur. Frankfurt a.M./Berlin/Bern/Bruxelles/New York/Wien: Lang 1999 (Oppelner Beiträge zur Germanistik; 1). - S. 33-54.

GASS, Susan 1996: Transference and interference IN: GOEBL, Hans - NEDLE, Peter H. - STARÝ, Zdeněk - WÖLCK, Wolfgang 1997: Kontaktliguisik - Contact Lingustics - Linguistique de contact Berlin -New York, Walter de Gruyer. 558 – 567.

GILBERS, Dicky – NERBONE, John – SCHAEKEN, Jos 2000: Languages in contact. Atlanta, Rodopi. 340.

GOEBL, Hans - NEDLE, Peter H. - STARÝ, Zdeněk - WÖLCK, Wolfgang 1997: Kontaktliguisik - Contact Lingustics - Linguistique de contact. Berlin -New York, Walter de Gruyer

KOŘENSKÝ, Ján 1992: K otázce procesuálního pojetí slovní zásoby. IN: Slovo a slovesnost 53. Praha

KREMNITZ, Georg 1994: Spoločenská viacjazyčnosť. IN: ŠTEFÁNIK, Jozef (Ed.) 2003: Antológia bilingvizmu. Bratislava, Academic Electronic Press. 139-158.

KREMNITZ, Georg 2002: Zum Konzept des "sprachlichen Konfliktes" heute. Versuch eines "Aggiornamento". IN: Bilingvizmus. Zborník príspevkov z medzinárodného kolokvia o bilingvizme 22.2.2002. Bratislava, Academic Electronic Press 2002. 19-28.

LANSTYÁK István 2002: K niektorým pojmom a dištinkciám z oblasti kontaktológie IN: Bilingvizmus. Zborník príspevkov z medzinárodného kolokvia o bilingvizme 22.2.2002. Bratislava, Academic Electronic Press. 77-90.

LANSTYÁK István 2006: A kölcsönszavak rendszerezéséről. IN: Nyelvből nyelvbe. 15-56. Pozsony, Kalligram

LEISTHE, Ilse 2003: Pojem interferencie. IN: ŠTEFÁNIK, Jozef (Red.) 2003: : Antológia bilingvizmu. Bratislava, Academic Electronic Press. 82-97.

THOMASON, S. G. 2001: Language contact. An introduction. Edinbourgh.

VAŠEK, Antonín 1996-97: Kontaktová lingvistika a její perspektivy IN: Češtinár, Hradec Králové r.7., č.1. 13-21, č.2. 33-44.

6.2. Német - szláv nyelvi kapcsolatok

BAYER, Markus 2006: Sprachkontakt Deutsch – Slawisch: eine kontrastive Interferenzstudie am Beispiel des Ober- und Niedersorbischen, Kärntnerslowenischen und Burgerlandkroatischen. Berliner slawistische Arbeiten 28. Frankfurt am Main – Wien: Peter Lang. 342.

BLANÁR, Vincent 1998: O preberaní lexikálnych prvkov z nemčiny do slovenčiny. (Metodologické poznámky) IN: Zborník FF UK Philologica 49. Bratislava, UK. 11-19.

BRIJNEN, Héléne 2000: German influence on sorbian aspect: the function of directional adverbs. IN: GILBERS, Dicky – NERBONE, John – SCHAEKEN, Jos 2000: Languages in contact. Atlanta, Rodopi. 67.-72.

EICHLER, Ernst (Hrsg.) 2003: Selecta Bohemico – Germanica. Tschechisch – deutsche Beziehungen im Bereich der Sprache und Kultur. Münster, LIT.

EICHLER, Ernst 1998: Die westliche Periferie des slawischen Sprachgebietes IN: Zeitschrift für slawische Philologie 57. 269.- 280.

EICHLER, Ernst 2004: Slawen und Deutsche ihren Sprachbeziehungen östlich von Elbe und Saale. IN: STELLMACHER, Dieter (Hrsg.) 2004: Sprachkontakte: Niederländisch, Deutsch und Slawisch östlich von Elbe und Saale. Frankfurt am Main, Peter Lang. 55.-72.

GREULE, Albrecht (Hrsg.) 2003: Deutsche und tschechische Dialekte im Kontakt. Wien, Präsens. 100.

JODAS, Josef 1996: K postavení německých přejatích slov v současné češtine. IN: Studia Bohemica 7. Olomouc

JODAS, Josef 1998: Česko – nemecká frazeologická kongruence ze srovnávacího slavistického hlediska. IN: Slavica Pragensia 1998. Praha

JODAS, Josef 1999: O paralelách ve slovní zásobě češtiny a rakouské němčiny. IN: Universitas Osrtaviensis, Acta Facultas Philosophicae 3/1999. Ostrava

KLOFEROVÁ, Stanislava 2003: Sprachatlanten im Kontakt: Tschechisch – Deutsch. IN: EICHLER, Ernst (Hrsg.) 2003: Selecta Bohemico – Germanica. Tschechisch – deutsche Beziehungen im Bereich der Sprache und Kultur. Münster, LIT. 39 – 54.

MÜLLER, Klaus 1995: Slawisches im deutschen Wortschatz. Berlin, Volk und Wissen Verlag.

NEWERKLA, Stefan Michael 2002b: Die Vermittlung deutscher Lehnwörter durch den Tschechischen in das Polnische und Slowakische. IN: Wiener Slavistisches Jahrbuch 48: 2002. Verlag Österreichische Akademie der Wissenschaften. 117 – 131.

NEWERKLA, Stefan Michael 2003: Deutsch-slawischer Sprachkontakt und phonologische Sprachwandelprozesse. IN: Brücken. Neue Folge 11, Germanistisches Jahrbuch Tschechien - Slowakei 2003. 121-135.

SKÁLA, Emil 1965: Deutsche Lehnwörter in der heutigen tschechischen Umgangsprache. IN: HAVRÁNEK, B. – Fischer, R. (Eds.) 1965-68: Deutsch – tschechische Beziehungen im Bereich Sprache und Kultur. Aufsätze und Studien I.-II. Berlin, Akademische Verlag

SKÁLA, Emil 1991: Deutsch und Tschechisch im Mitteleuropäischen Sprachbund. IN: Brücken Neue Folge 1. 174-175.

STEINHAUSER, W. 1978: Slawisches im Wienerischen. Wien: Verbund der wissenschaftlichen Gesellschaft Österreichs

TESCH, Gerd 1992: Deutsch im Sprachkontakt. Ein Thema des Sprachunterrichts. In: Der Deutschunterricht 44. S. 84-98.

THOMAS, George 1997: The Role of German Loanwords in the Slavic Languages of the Former Habsburg Empire. IN: Canadian Slavonic Papers/Revue canadiene des slavistes 39/3-4. 333-359.

6.3. Német – szlovák – magyar nyelvi összefüggések

BORBÉLY Anna (szerk.) 2000: Nyelvek és kultúrák találkozása a Kárpát-medencében. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Osztály.

BUZÁSSYOVÁ, Klára 1997: Slovenčina ako stredoeurópsky jazyk. IN: ONDREJOVIČ, Slavomír (ed.) Slovenčina na konci 20. storočia, jej normy a perspektívy. Bratislava, Veda. 69-79.

DOBRÍK, Zdeno 2003: O adaptácii internacionalizmov v nemčine a slovenčine. IN: Zborník FF UK Philologica 56. Bratislava, UK. 133-145.

DOLNÍK, Juraj - BENKOVIČOVÁ, Jana - JAROŠOVÁ, Alexandra 1993: Porovnávací opis lexikálnej zásoby. Bratislava, Veda. 185.

DVONČ, Ladislav 1976: Formálna stránka prevzatých slov v slovenčine. IN: Studia Academica Slovaca 5. Bratislava, Alfa. 65-79.

FURDÍK, Juraj 1994: Integračné procesy pri jazykových prevzatiach. IN: Jazykovedný časopis 45. Bratislava. 95- 102.

GREGOR Ferenc 1986: Slowakische Lehnübersetzungen aus dem Ungarischen. IN: Studia Slavica Hungariae 32. Budapest, Akadémiai Kiadó.

GREGOR Ferenc 1988: Lexikalischer Einfluss des Ungarischen auf das Slowakische - vor tschechischem Hintergrund. IN: Studia Slavica Hungariae 34. Budapest, Akadémiai Kiadó.

GREGOR, Ferenc 1989: Magyar-szlovák nyelvi kapcsolatok. IN: BALÁZS, János (szerk.): Nyelvünk a Duna-tájon. Budapest. 141-195.

HABOVŠTIAK, Anton 1988: Slová nemeckého pôvodu v slovesnkých nárečiach. IN: Studia Acadenica Slovaca 17. Alfa, Bratislava. 141-156.

HORECKÝ, Ján 1979: Slovná zásoba slovenčiny v kontexte cudzích systémov. IN: SAS 8. 101 - 109.

HORECKÝ, Ján 1980: Terminológia v oblasti viacjazyčnosti. IN: Kultúra slova, 1980, 24. 137-140.

KIRÁLY Péter 2003: K otázke niektorých maďarizmov v slovenčine. IN: Život slova v dejinách a jazykových vzťahov. Bratislava, SAV. 68-75.

KRAJČOVIČ, Rudolf 1987: Slovenčina v dejinách kontaktov neslovanských jazykov. IN: SAS 16. Bratislava. 204-213.

KROŠLÁKOVÁ, Ema - PONGÓ, Štefan - TELEKIOVÁ, Helena 1999: Slovensko - maďarský a Maďarsko - slovenský slovník jazykovedných termínov. Magyar - szlovák és Szlovák - magyar nyelvészeti terminológiai szótár. Nirta

LANSTYÁK István: A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest–Pozsony: Osiris Kiadó–Kalligram Könyvkiadó–MTA Kisebbségkutató Műhely 2000.

MOLLAY Károly 1982: Német - magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Budapest, Akadémiai Kiadó. 643.

NELDE, Hans Peter 1999: Výskum jazykových konfliktov. IN: ONDREJOVIČ, Slavomír (ed.) Slovenčina v kontaktoch a konflikoch s inými jazykmi. Bratislava, Veda. 13-22.

NEWERKLA, Stefan Michael 2004: Sprachkontakte Deutsch - Tschechisch - Slowakisch. Wörterbuch der deutschen Lehnwörter im Tschechischen und Slowakischen: historische Entwicklung, Beleglage, bisherige und neue Deutungen ( Schriften über Sprachen und Texte 7). Frankfurt am Main, Peter Lang. 780. (ISBN 3-631-51753-X).

ONDREJOVIČ, Slavomír 1996: Zo slovensko-maďarských jazykových a jazykovo-etnických kontaktov. IN: ONDREJOVIČ, Slavomír (Ed.): Sociolingvistika a areálová lingvistika. Sociolingvistica Slovaca 2. Bratislava, Veda. 142-147.

ONDREJOVIČ, Slavomír 1999: Z výskumu etno-jazykovej situácie Slovákov v Rakúsku. IN: ONDREJOVIČ, Slavomír (ed.): Slovenčina v kontaktoch a konflikotoch s inými jazykmi. Bratislava, Veda. 45-59.

PALKOVIČ, Konštantín 1998: Z výskumov slovenských nárečí v Rakúsku. IN: Zborník FF UK Philologica 49. Bratislava, UK. 29 - 33.

PAPSONOVÁ, Mária 1994: Geschichte und Gegenwart der deutsch - slowakischen Sprachkontakte IN: Brücken, Germanistisches Jahrbuch, Neue Folge 2, 73-94.

PAPSONOVÁ, Mária 1995: Zum gegenseitigen Einfluss des österreichischen Deutsch und des Slowakischen. IN: MUHR, Rudolf - SCHRODT, Richard: Österreichisches Deutsch. Lingustische, sozialpsychologische Aspekte einer nationalen Variante des Deutschen. Wien, Hölder - Pichler - Tempsky.

PAULINY, Eugen 1983: Dejiny spisovnej slovenčiny od začiatkov po súčasnosť. Bratislava, SPN. 248.

RIPKA, Ivor 1998: Odraz slovensko - nemeckých kontaktov v nárečovej lexike IN: Zborník FF UK Philologica 49. Bratislava, UK. 43-49.

RIPKA, Ivor 2003: Jazykové kontakty a interferencie z aspektu dialektológie. IN: Život slova v dejinách a jazykových vzťahov. Bratislava, SAV. 61-67.

RUDOLF, P. Rainer 1991: Die deutschen Lehn- und Fremdwörter in der slowakischen Sprache. Wien, VWGÖ. 370.

RUŽIČKA, Jozef 1987: Súčasná spisovná slovenčina a jej vzťah k iným jazykom. IN: SAS 16. Bratislava. 412-419.

SCHUBERT Gabriella 1982: Ungarische Einflüsse in der Terminologie des öffentlichen Lebens der Nachbarsprachen. Wiesbaden: Harrasowitz. 696.

SZŰCS Tibor 1999: Magyar-német kontrasztív nyelvészeti tanulmányok a hungarológiában. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

VALISKA, Juraj 1975: K slovensko - nemeckým jazykovým interferenciám v nárečiach na Sipši IN: Jazykovedný zborník 4. 1975. 187-149.

ŽIGO, Pavol 1998: Areálové vplyvy na nárečovú lexiku na slovensko-rakúskom pomedzí. IN: Zborník FF UK Philologica 49. Bratislava, UK. 51-58.

6.4. Kétnyelvűség

BARTHA Csilla 1999: A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 268.

HAUGEN, Einar 1972: The Ecology of Language. IN: Antológia bilingvizmu. Bratislava, Academic Electronic Press 51-72.

HORECKÝ, Ján 2002: Pojmový aparát bilingvizmu IN: Bilingvizmus. Zborník príspevkov z medzinárodného kolokvia o bilingvizme 22. 2. 2002. Bratislava Academic Electronic Press 2002.

ONDRUŠ, Pavel 1976: Bilingvizmus a teória vzájomného vplyvu nárečí nepríbuzných jazykov. IN: Studia Academica Slovaca 5. Bratislava, Alfa. 572.

RINDLER SCHJEVE, Rosita (Ed.) 2003: Diglossia and Power: Language Policies and Practice in the 19^th Century Habsburg Empire.

ŠTEFÁNIK, Jozef (Red.) 2003: Antológia bilingvizmu. Bratislava, Academic Electronic Press. 294.

ŠTEFÁNIK, Jozef 2004: Jeden človek, dva jazyky. Bratislava, Academic Electronic Press

6.5. Areális nyelvészet

DÉCSI Gyula 1973: Die linguistische Struktur Europas. Wiesbaden, Harrasowitz. 30-32, 87-105.

FÖLDES Csaba 2006: Areallinguistik, Sprachgeographie, Sprachbundtheorie, Kontaktlinguistik, interkulturelle Linguistik: Zur Untesuchung transkultureller Kontakträume. IN: Lasatowicz, A. Rudolph – Wolf, N. R. (Eds.) 2006: Deutsch im Kontakt der Kulturen. Schlesien und andere Vergleichsregionen. Berlin, Trafo. 15. – 31.

HAARMANN, Harald 1976: Aspekte der Arealtypologie. Die Problematik der europäischen Sprachbünde IN: Tübinger Beiträge zur Lingustik 93. Gunter Narr, Tübingen. 97-105.

MUYSKEN, Pieter 2000: From linguistic areas to areal linguistics. IN: GILBERS, Dicky – NERBONE, John – SCHAEKEN, Jos 2000: Languages in contact. Atlanta: Rodopi. 263.- 276.

NEWERKLA, Stefan Michael 2000: Language affinity in central Europe - some thoughts on the interrelations of german, czech, slovak and magyar. IN: Opera Slavica - Slavistické rozhledy X./4. Hradec Králové, Gaudeamus. 32.

NEWERKLA, Stefan Michael 2002a: Sprachliche Konvergenzprozesse in Mitteleuropa IN: POSPÍŠIL, Ivo - BESTERS-DILGER, J. (Hrsg.) 2002: The crossroads of culture: central europe from the point of view of linguistics and literary criticism. Masarykova Univerzita, Brno. 319.

ONDREJOVIČ, Slavomír (Ed.): Sociolingvistika a areálová lingvistika. Sociolingvistica Slovaca 2. Bratislava, Veda. 11-17.

ROLLENE, Alexander 2000: Tracking Sprachbund bourdaries: word orders in the Balkans. IN: GILBERS, Dicky – NERBONE, John – SCHAEKEN, Jos 2000: Languages in contact. Atlanta: Rodopi. 9.-29.

Felhasznált irodalom:

DOLNÍK, Juraj 2003: Lexikológia. Bratislava, UK. 236.

FERGUSSON, Charles 1959-72: Diglossia. IN: ŠTEFÁNIK, Jozef (Ed.) 2003: Antológia bilingvizmu. Bratislava, Academic Electronic Press. 101-113.

GROSEJAN, F.: Life of Two Languages. An Introduction to Bilingualism. Cambridge – London, Harvard University Press

HAUGEN, Einar 1972: The Ecology of Language. IN: ŠTEFÁNIK, Jozef (Ed.) 2003: Antológia bilingvizmu. Bratislava, Academic Electronic Press 51-72.

HORECKÝ, Ján 2002: Pojmový aparát bilingvizmu IN: Bilingvizmus. Zborník príspevkov z medzinárodného kolokvia o bilingvizme 22. 2. 2002. Bratislava Academic Electronic Press 2002.

KONTRA Miklós 1981: A nyelvek közötti kölcsönzés néhány kérdéséről. Budapest, Akadémiai Kiadó

LANSTYÁK István 2006: A kölcsönszavak rendszerezéséről. IN: Nyelvből nyelvbe. 15-56. Pozsony, Kalligram

MRAZOVIĆ, Pavica 1997: Lexikologie der deutschen Sprache. Szeged, JATE. 142-166.

SCHWANZER, Viliam 1976: Nemecké slová v spisovnej a ľudovej slovenčine. IN: Studia Academica Slovaca 5. Bratislava, Alfa. 465-477.

ŠTEFÁNIK, Jozef (Red.) 2003: Antológia bilingvizmu. Bratislava, Academic Electronic Press. 294.

ŠTEFÁNIK, Jozef 2002: Jazyková kompetencia bilingvistov. IN: Bilingvizmus. Zborník príspevkov z medzinárodného kolokvia o bilingvizme 22. 2. 2002. Bratislava, Academic Electronic Press. 61-67.

SOKOLOVÁ, Miroslava 2005: Funkce synonymnej internacionálnej lingvistickej terminológie v súčasnosti (rukopis)

VAŠEK, Antonín 1996-97: Kontaktová lingvistika a její perspektivy IN: Češtinár, Hradec Králové r.7., č.1. 13-21, č.2. 33-44.

WEINREICH, Uriel 1968: Jazyky v kontakte. IN: ŠTEFÁNIK, Jozef (Ed.) 2003: Antológia bilingvizmu. Bratislava, Academic Electronic Press. 17-23.

Rövidítések:

ahd. – ófelnémet

fr. - francia

lat. – latin

m. – magyar

n. – német

sk. – szlovák

sk. m. – szlovákiai magyar

Utolsó módosítás: 2010. december 7., kedd, 03:53